A Zorbáni átok

(Arany János: A Walesi bárdok alapján)

Viktor király, Fidesz király,

A Karmelita teraszán:

Megmutatom milyen is

Egy illiberális ország.

Hektárszám földjeim,

A stadionokban a fű kövér!

Amit harácsoltam,

Jó sokat ér!

S a nép, az istenadta nép,

Ha oly boldog-e rajt’

Mint akarom, s mint a barom,

Melyet igába hajt?

Viktor valóban életed

Vívmánya ez:

Ilyet tőlünk

csak Keletre lelsz.

S a nép, az istenadta nép

Oly boldog rajta, Sire!

Kunyhói mind hallgatva, mint

Megannyi puszta sír.

Viktor király, Fidesz király,

A Karmelita teraszán:

Míg alatta, a sötétben

Egy tönkretett ország.

Felcsút a hely neve,

Ahol a földre szállt,

Felcsút első embere,

Segíti a királyt.

Copyright: Tindigo

Értéket és javat,

Ami a királynak ingere

Sürgő csoport, száz stróman hord,

Hogy nézni is tereh;

S mind, amiket e nép

Értéket teremt;

Ködbe visz

Az offshore tengeren.

Ti urak, ti urak!

Hát rendben van ez?

Ti urak, ti urak!... ti korrupt ebek!

Hová fog vezetni ez?

Uniós támogatást, s mi ég alatt

A nemzetnek kellemes,

Azt látok én: de ördög itt

Belül minden Fideszes.

Ti urak, ti urak, hitvány ebek!

Nem kiált a lelkiismeret?

Hol vannak a nagy szavak, tettek,

Amelyre esküt tettetek?

Egymásra néz a sok csibész,

A kormányzó urak;

Orcáikon, mint félelem,

Sápad el a harag.

Szó bennszakad, hang fennakad,

Lehelet megszegik-

Amikor a súlyos tömegből

Egy ősz úr emelkedik.

Itt van király, ki tetteidet

Elzengi, mind az agg;

S a sok csibész reszket Viktor mellett,

Amint keményen odacsap.

A sok csibész mind reszket Viktor mellett,

A nemzet vesztésre áll,

Tönk szélén az ország:

Te tetted ezt király!

Nyomorban népünk ezrei,

Jövő nélküli a gyerek,

Hogy emigrál, aki tud:

Te tetted ezt király!

Fogdába, el! igen kemény-

Parancsol Orbán

De az úr helyét tüstént átveszi

Egy ifjú leány.

„Ah! lágyan kél az esti szél

A Kárpátok felé;

Ápolók, orvosok, tanárok

Panasza nyög belé.

Nem hagyjuk az oktatást!

Ez jelenti a jövőt!

Soros!- kiáltá a király, S elérte még

A fogdába menőt.

De vakmerőn s hívatlanul

Előáll harmadik;

Ajkán a dal, a királyra vall,

Ez ige hallatik:        

„Brüsszellel csatáznál-

No halld meg Orbán:

Bárkit és bármit feláldoznál

A hatalom oltárán!

Sorossal riogatsz

No halld meg Orbán:

A brainstroming ehhez képest

Nobel-díjas tanulmány!

Meglátom én!- S törvényt akar

Viktor rettenetest:

Listázni, ki ellenszegül,

Minden civil szervezetet.

Ha a diszkriminatív törvény

Végrehajtatik,

A keletről jött eszme

Diadalmaskodik.

Viktor király, Fidesz király

A Karmelita teraszán;

Míg alatta sötétben

Tovább mélyül a morális válság.

Megfélemlít, listáz, zsarol

A kormány:

A fél ország zengi:

Takarodj, Orbán!

Ha, ha! mi zúg?... milyen tüntetés?

Országom utcáin ez?

Törvényt hozok legott

Ha bosszant bármi tett!

Választási törvény, Paks,

CEU és társaik:

„Fejére szól, ki szót emel!

Orbán nem nyughatik.”

Ha, ha! Habony! Elő a lojális média!

Harsogjon a propaganda:

Fülembe zúgja vétkeim

A zemberek hada…

De túl a harsogó propagandán,

Hazugság cunamin át:

Egy ország követeli hangosan:

Térj észhez Orbán!

Az utóbbi napok eseményei, nyilatkozatai, a mai Áder-beiktatás és utána a beszéde annyira megviselték az egyébként is magas érzelmi intelligenciával létező kis lelkemet, hogy most úgy döntöttem, nyilvánosan ventillálok.

A magyar nyelv tele van szólás-mondással. Ilyen a "fejétől bűzlik a hal" is. Az utóbbi napok-hetek és hát évek eseményeire ez abszolút igaz. Ami engem zavar az az, hogy itt a kormányzat mossa kezeit, úgy tesz, mintha azért, amilyen szellemi és erkölcsi állapotok uralkodnak, nem ők lennének a felelősök. DE IGENIS ŐK! 

És mivel a kormányzó párt jelenleg a Fidesz-KDNP (KDNP a verébfészek a gólyafészekben, ahogyan ezt velősen másikunk megfogalmazta), így ezért az, hogy egy újságírót inzultálhatnak, majd utána álcivilnek és hazugnak titulálhatnak, vagy egy embert, nevezetesen Sorost, olyan kontextusban emlegetik, hogy én érzem magam rosszul tőle, nekem kellemetlen (az ominózus Soros még az anyját is megölte volna "Tények" hír), ők a felelősek.

A párt az egy csoport. Amennyiben én szimpatizálok egy csoporttal, talán még tagja is vagyok, az ott írott, íratlan és konszenzuson (értsd többség által elfogadott- jelen esetben támogatott vagy nem ellenzett) alapuló szabályokat, cselekedeteket magaménak vallom. A Fidesz esetében- és itt hivatkoznék a miniszterelnökre, aki azt mondta, hogy ne azt nézzük, amit mond, hanem amit tesz- ezek az utóbbi napok-hetek eseményeit tekintve a következők:

- aki nem ért velünk egyet, azt megverjük, ellátjuk a baját (Bayer Zsolt), vagy viszket a tenyerünk, ha esetleg ellenkeznek velünk (Orbán)

- aki nem ért velünk egyet, az bűnöző (Bakondi)

- mindenki, aki szól, hogy nem jó valami, az biztosan félreértette (ja, nem, csak mi ezt mondjuk), mert félreértették a CEU törvényt, az állattartási törvényt és még ki tudja milyen törvényt, magyarul szociopata magatartás elfogadott

- egyszerűen aggresszióval reagálunk le bármit, ami számunkra kellemetlen lehet (újságíró zaklatása, kopaszok a választási irodánál, idős bácsi a Fidesz szákháznál még 3-4 éve stb)

- egy embert vagy népcsoportot csak a létezése és a munkája miatt hamis és hazug módon mutat be, megbélyegez

- aki tudatlan, tájékozatlan, nem tudja a tényeket megkülönböztetni, bármit el lehet velük hitetni (elég itt a mai Áder beiktatási beszédet megemlíteni)

- gyűlölködik, egyáltalán nem érzékeny a társadalmi kérdések iránt

- magát megkérdőjelezhetetlen kinyilatkoztatónak mutatja be

- kétszínű: itthon azt mondja, hogy megvédett bennünket, Brüsszelben pedig alakoskodik.. (Orbán és trs)

és még sorolhatnám, mert elég csak a kormányközeli sajtó napi ámokfutásait végignézni, és olyan fertő tekint vissza ránk, hogy bizton állíthatom, szerintem ciki a Fideszhez tartozni. (Esetleg mindenki mogyi snapszot fogyaszt, és még nem józanodtak ki...)

Forrás: Wikipédia

Szeretném elfogadni őszinte szívvel Áder János bocsánatkérését, de nagyon nehéz a fent említett okok miatt. Bár ő a tudatlanság ködén át próbálja magyaráznia a cselekedeteit, mégis hát elég nehéz ezt elfogadni. Hiszen mégis csak ő volt eddig is az elnök, hát nem tudott volna odaszólni, hogy elég???

Győzzetek meg, hogy a Fideszesek nem ilyenek! De ne indirekt módon!

Eljutottunk a tőkéhez. Egy modern gazdaság tőkejavak széles körét igénylik, ilyenek például a gépek, amikkel termelünk, az infrastruktúra, a vízvezetékhálózat, áramszolgáltatás és így tovább. De maga a pénz is tőke, hiszen ebből leszek a tőkejavak.

Könnyen beláthatjuk, hogy ahhoz, hogy később jobban éljünk, növekedés történjen adott esetben a mai fogyasztásunkból kell tőkejavakra költenünk. Vagyis ma kell úthálózatot építeni ahelyett, hogy stadiont építenénk (lefordítva mai magyar helyzetre). Ha nem tesszük ezt, akkor később sok olyan jószág lesz az országban, aminek a fenntartásáért fizetni kell, de hozzáadott értéket (egyszerűbben: hasznot) nem termel. Gondolom ezt mindenkinek siker átlátnia.

Na, de nézzük egy másik példát: itt a legújabb MSZP ajánlat- Adóztassuk meg a gazdagokat! címmel. Miért nem jó út ez? Miért baj, ha valaki gazdag?

Véleményem szerint a gazdagsággal, mint olyannal és a pénzzel magával nincs baj. Alapelvem, hogy önmagában semmi sem jó vagy rossz, az határozza meg, hogy végül mi lesz, hogy mire és hogyan fogjuk használni. Így az, hogy adóztassuk meg  gazdagokat, sem ördögtől való, de a jelenlegi helyzetben nem feltétlenül ezzel kellene kampányolni. Ahogyan ezt egy korábbi bejegyzésben is megírtam.

Mire alapozom ezt? Két dologra: ad 1a mai társadalom morális válságban van, így egy társadalmi csoport ellen hangolni nem feltétlenül helyes vagy célt érő.

Ad 2: a gazdagok, ha elkezdjük őket adóztatni, ki fogják a vagyonukat menteni az országból, esetleg elrejtik valamilyen rendszeren keresztül, és így az adó beszedésének lehetősége elég csekély lesz. Ezzel azt érjük el, hogy a hazai tőke, amit esetleg tőkejavakra tudna az ország használni, nem marad itt, hanem más helyet keres magának. Valamint nekem fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy a beszedett adót mire és hogyan használnák fel. Mert ha szimplán az ország fenntartására, akkor semmi értelme nem lesz fejlődés szempontjából.

Akkor mi lenne a helyes? Szerintem mindenképpen fontos, hogy azok, akiknek több adatott (munkából vagy más forrásból), arányosan vegyék ki a részüket a fejlesztésből. Fontosabbnak tartom, hogy olyan arányos adórendszer legyen, ami a kisebb jövedelműektől kevesebbet, a magasabb jövedelműektől többet von el, de ésszerűen és arányosan, meghagyva a jövedelemnek jelentős részét, ami a fogyasztást lehetővé teszi. Én a gazdagokat inkább arra ösztönözném, hogy a tőkét működő tőkévé tegyék, vagyis fektessék be, hogy aztán azok tőkejavakként működhessenek az országban ezzel hozzáadott értéket termelve, így segítve a versenyképességet és a növekedést is. Szóval ne elvigyék, hanem itt tessék felhasználni, de ne egy újabb Ferrarira, hanem eszközökre, munkahelyekre.

Copyright: Tindigo

Persze értem én, hogy az MSZP azokat a felcsúti Zuckerbergeket szeretném megadóztatni, akik akkora zsenik, hogy 2-3 év alatt megezerszerezik a bevételeiket, és olyan megfontolt gazdasági döntéseket hoznak, hogy amikor a döntésük körülményéről kérdezik, azt válaszolja: „Volt lehetőség, megvettem”. Egy focicsapatot… Hát így megy ez….  Ezt a réteget viszont nem adóztatni kellene, hanem – hogy a Fidesz korábbi szólamával éljek- elszámoltatni.

Növekedés szempontjából jelenleg nem állunk jól. Most számszakilag rendben vagyunk, mert olyan sok uniós pénz jön be, hogy az a számokat felturbózza, de mást nem tesz.
Van egy Solow- modell, ami megmutatja, hogy a tőke maga nem elég a növekedéshez, meg egy idő után maga a tőke gazdasági stagnáláshoz fog vezetni, ha nincs technológiai fejlődés. Erről majd a következő részben.

Most két olyan témát fogok összekapcsolni, és próbálok rávilágítani arra ezzel az összekapcsolással, hogy van egy közös metszetük, mégpedig egy olyan dolog, amivel nem nagyon szoktunk foglalkozni: a morális kockázat (moral hazard).

Ez a jelenség egy nagyon fontos gazdasági dolog, mert bár nem része a fiskális vagy monetáris politikának, de egy egész nemzet versenyképességét és sikerét tudja befolyásolni. 

Először is definiáljuk a morális kockázatot: nagyon egyszerű példával illusztrálva a morális kockázat az az eset, amikor egy biztosító a házat kb piaci vagy a piacinál magasabb értéken biztosítja mondjuk tűzkár ellen. Így van egy kockázat, hogy a tulaj- ha mondjuk nem tudja gyorsan a házat a piacon értékesíteni- felgyújtja, így jól jár, hiszen annyi pénzt kap érte, mint a piacon (vagy többet). 

Nézzük meg a két témánkat. Az utóbbi napokban látott napvilágot a Forbes magazin 100 leggazdagabb embere listája, ahol értesülhettünk arról, hogy a felcsúti Zuckerberg (aka Mészáros Lőrinc) a tavalyi évben 100,000,000,000 (azaz egyszázmilliárd) forinttal gyarapította a vagyonát (ez közelítőleg 321,000,000 EUR vagy 349,000,000 USD).

Ha csak azt nézzük, hogy egy vagyonos ember 321 millió eurót vagy 349 millió dollárt keresett tavaly, azon még annyira nem is kapnám fel a fejem, de ha összefüggéseiben nézzük- csak a számokat- akkor már sokkal érdekesebb kép rajzolódik ki.

Tehát a 100 milliárd úgy lett meg, hogy tavaly közel 23 milliárd vagyona volt (nagyon lényeges, hogy nem tőkéje, hanem vagyona, ami számomra azt jelenti, hogy mondjuk elérhető befektetésre alkalmas likvid tőkéje valószínűleg nem ennyi volt). Ebből következik, hogy ez a vagyonos ember közel megötszörözte(!!!) a vagyonát 365 nap alatt. Még ez sem lenne a világtörténelemből, sőt még a tavalyi évben sem kirívó eset, nézzük meg a Snapchat alapítói végül is hogyan lettek ebben az évben dollármilliárdosok egy nap alatt. 

Kutatásaim és elemzéseim szerint ilyen mértékű gyarapodás komoly tőkeinvesztációval érhető el, akár pénzbeli akár szellemi tőkéről legyen szó. Egyszerűbben: vagy bazi sok zsozsót kell befektetned (akár hitelből is), hogy ekkora vagyonra (cégekre, cégekben való részesedésre) tegyél szert, vagy valami olyan speciális találmánnyal, fejlesztéssel kell rendelkezned, amit ha tőzsdére viszel vagy piacra dobsz, vagy mondjuk a termelésben használsz, akkor ez ekkora értéket tud képviselni (és ehhez jellemzően világszerte jelen kell lenni, hogy ekkora vagyon összejöjjön). 

Forrás: Awesome Owls

Ha rátekintünk erre a példára, akkor a következőket tudjuk leszűrni: itt én hatalmas találmányról nem hallottam, ami azt eredményezte volna, hogy mondjuk a disznótelepen a disznó egyszerre százat ellik, vagy olyan technológiai fejlesztés, amivel egy építőipari munkát- a korábbival azonos minőségben- anyagár-csökkenéssel vagy munkaerő csökkenéssel lehet elvégezni (így generálva hasznot, amit aztán be lehet máshová fektetni). Sőt, azt sem hallottam, hogy Mészáros Lőrinc valami multinacionális nagyvállalatban vásárolt volna meghatározó mértékű tulajdonrészt, így gyarapítva a vagyonát- ami megint csak magyarázná a gyarapodás mértékét (pl. ha tavaly novemberben vett volna 110 dolláros árfolyamon Apple részvényt, most 30 dollárral több vagyona lenne részvényenként...)

De nem így történt. Mészáros úr befektetési stratégiája, amit egy alkalommal megosztott,nagyon egyszerű: "Volt rá lehetőségem, megvettem." - ha jól emlékszem ezt a szerbiai focicsapat megvételére mondta... Azért beláthatjuk, hogy valahogy nem jön ki sehogyan sem a matek... Nincs meg az a tőke, amit ha befektet, akkor neki szállodákból, focicsapatokból jelenleg Magyarországon, a jelen körülmények között ekkora vagyongyarapodása lehetne egyszerű piaci szereplőként. Mészáros urat sem hiszem, hogy konferenciákra hívnák, hogy meséljen arról, hogy milyen stratégiát követett, milyen nehéz döntéseket hozott meg annak érdekében, hogy ekkora sikertörténet legyen.

És itt jön a morális kockázat rész: teljesen nyilvánvaló. hogy a vagyona más forrásokból táplálkozik, egyszerűbben: a kormányzati és uniós forrásokból. Ez viszont azt üzeni az embereknek, hogy itt csak az tud ilyen vagyonra szert tenni, aki közel van a tűzhöz, és magas áron számláz, kihasználja a rendelkezésre álló javakat (és hát csendben jegyzem meg, valószínűleg visszaoszt vagy korrupt módon cselekszik). Vagyis aki gazdag, az csak "lopással, csalással" tud vagyont szerezni... (Mert hát azt a miniszterelnöktől tudjuk, hogy 'a csalás az csalás'...) Ez a morális kockázat: az emberek innentől kezdve takarózhatnak a saját lelkiismeretük felé, hogy ha nekik lehet, akkor nekem is. 

Itt érkeztünk el a metszethez. MSZP most ráállt egy olyan szlogenre, ami véleményem szerint nagyon káros: Fizessenek a gazdagok! Ezzel azt üzenve a népnek, hogy aki gazdag, azt büntessük meg (nekem a hangnem ezt sugallja). Számomra ez ugyanaz a minta, mint amit a Fidesz használ a migránsokkal. Veszünk egy népcsoportot (migránsok, gazdagok), és valamilyen negatív érzést kapcsolunk hozzájuk, majd ezt visszük végig a propagandán. Ez a morális kockázat itt. Nem a gazdagokkal, nem a pénzzel van a baj, hanem azzal, hogy ki hogyan szerezte, és milyen anyagi szintet tartunk gazdagságnak. Most itt ebben az országban az a baj, hogy nincs igazi középosztály, vagy felső középosztály. Ha megadóztatjuk a szerintük gazdagokat, akkor megint nem jutunk sehová, mert csak lesz az államnak valamennyi bevétele (ne legyünk naivak, azt most garantálom, hogy sok adó ebből nem fog befolyni, mert aki tudja, ki fogja menekíteni a pénzét- lásd fenti morális kockázat), de hogy azt mire fogja használni, azt persze nem tudjuk. Viszont lehetséges, hogy azt a társadalmi csoportot, amiből lehetne egy erős középosztály, ezzel el is kaszáltuk. Mert nem a 100 leggazdagabb magyar fogja meginni a levét, azt most mondom.

(Még egy rövid szösszenet az LMP luxusadójáról: oké, legyen, de mi lesz a luxus? Egy ház medencével? Gucci táska? Loro Piana kardigán? Az utóbbi kettőt csak akkor tudja megadóztatni, ha itt Magyarországon vásárolja meg a gazdag ember, de az utóbbi időben a luxuscikk-kereskedők szinte mind elhagyták az országot, mert nem volt rá elég kereslet. Így ha Guccit akar az ember venni, minimum Parndorfig, vagy Bécsig kell mennie).

Összefoglalva: véleményem a következő: amikor ilyen mértékű vagyon növekedést látunk, jusson eszünkbe, hogy ez nem normális gazdasági tevékenység eredménye, hanem mondjuk úgy, hogy kormányzati szubvencióé. És jó lenne, ha a jövőben nem ilyenekkel lenne tele a 100-as lista, hanem igazi, követhető példákkal. Az MSZP-s témával kapcsolatban pedig jó lenne, ha nem valami ellen hangolnánk az embereket, hanem valami mellett lelkesítenénk, mert talán több haszna lenne a nemzeti jövője szempontjából, mint az, hogy az 'A' elemet 'B' elemre cseréljük ugyanabban a halmazban.

Szeretem a TED videókat. Olyan érdekesek. Minap szembe jött velem Ferenc pápa beszéde a TED2017-es-"The Future You" konferencián. Bár keresztény vagyok, nem vagyok egy nagy pápa-fan. Nem vagyok katolikus, így nekem a pápa egy fehér ruhás, aranyos bácsi, aki általában olaszul beszél, és minden nagyobb ünnepen mond egy Urbi et orbi áldást. Max. ennyi. Igaz, az Angyalok és démonok című Dan Brown könyvet bírtam, de azért az sem igazán a pápáról szólt. 

Szóval nem is igazán érdekelt volna a dolog, ha nem a TED konferencián beszél. De ez átütötte a küszöböt. 

Abszolút magánvéleményem, hogy ez mindenkinek a javára válik, ha vezető, ha nem, ha KDNP-s, ha nem, ha hisz Istenben, ha pedig nem. Ferenc pápa olyan örök érvényű dolgokat foglalt össze, amire nagyon nagy szükségünk lenne, hogy gyakorlatban is megvalósuljanak. A következőkben pontokba szedve leírom, hogy szerintem mit érdemes magunkkal vinni és saját éltünkbe beilleszteni:

- ha a jövőben sikeresek szeretnénk lenni, akkor ma kell párbeszédet (jelezném nem nemzeti konzultációt..., hanem párbeszédet- ha valakinek nem világos a kettő közötti különbség, ajánlom figyelmébe a Magyar Értelmező Kéziszótárt) kezdeményezni

- az élet arról szól, hogy kapcsolatban vagyunk másokkal, és mindenki, minden egyes ember élete mélyen össze van kötve másokkal, mivel az élet interakciók sokasága

Amikor találkozom azokkal, vagy meghallgatom azokat, akik betegek,a migránsokat, akik borzasztó nehézségekkel szembesülnek a szebb jövő keresése közben,a rabokat, akik a fájdalom poklát hordozzák a szívükben, és azt a sok-sok fiatalt, akiknek nincs munkájuk, mindig azok kapom magam, hogy az jár a fejemben: "Miért ők, és miért nem én?". Én magam is egy migráns családba születtem: az édesapám, nagyszüleim, mint sok más olasz, elindult Argentinába. Én is kiköthettem volna a mai világ által félrelökött emberek között. És ezért mindig megkérdem magamtól, mélyen a szívemben: " Miért ők, és miért nem én?" 

forrás: crux now

- mindannyiunknak szüksége van egymásra, egyikünk sem egy elszigetelt sziget

- csak úgy építhetünk jövőt, ha együtt állunk és mindenkit beveszünk, senkit sem hagyunk ki

- minden durva ítélet, amit mások ellen érzünk, minden bántás, amit nem bocsátunk meg egy-egy lángocska a szívünkben, amit hordozunk, amit minél hamarabb el kell oltani, még mielőtt nagy lánggá növekszik, ami aztán csak hamut hagy maga után. Na, ez az üzenet, amit meg kellene mindenkinek hallania!!! A gyűlölet, a keserűség mind csak hamut fog maga után hagyni, miután felégette az egész embert, és akár az egész nemzetet.

- boldog jövő lehetséges, ha nem zárjuk be az ajtót a világ előtt. A boldogság szerinte az, amikor az egész részei harmóniában vannak. 

Milyen csodálatos is lenne, ha a tudományos és technológiai innováció együtt járna az egyenlőtlenségek lerombolásával és a társadalmi befogadással?  

- felfedezzük a távoli bolygókat, de nem veszünk tudomást a körülöttünk élő testvéreink szükségeiről (és ez sajnos mennyire igaz, még a keresztény gyülekezetekre is, és ez annyira nagyon szomorú és szívben markoló)

- szolidaritás- ami csodálatos, de néha igen kényelmetlen szó, amit sokan szeretnének még a szótárból is kitörölni.Szolidaritásra ad is egy definíciót: a szív szabad válasza, amikor felismered, hogy az élet egy ajándék, a szeretet pedig az élet értelme és jelentése. Nemcsak a szociális munkában lenne erre szükség, hanem ez kellene, hogy az alapértelmezett beállítottság legyen a gazdasági, a politikai, a tudományos döntésekben, és az egyes emberek, nemzetek és országok szintjén is. 

- társadalom: jelenleg a szemét kultúrája dívik, többet foglalkozunk az étellel és a javakkal, mint az emberekkel

- ahhoz, hogy jót tegyünk emlékezetre, bátorságra és kreativitásra van szükség, mivel a "TE", a másik nem egy statisztika vagy egy szám, hanem egy arc, igazi jelenléttel, egy személy, akiről gondoskodni kell

- és felhozza a mostanában nagyon népszerű és időszerű tanítást Jézustól a jó szamaritánusról (akinek ez nincs meg, akkor az itt elolvashatja). Fontos info: abban az időben a szamaritánusok elég lenézett népcsoport voltak, mondhatni kirekesztettek- ez a sztori értelmezése szempontjából nagyon fontos. Szóval ez akár ma is lejátszódhatna: ma minden a pénz és a tárgyak körül forog, és nem az emberek körül

- mindenki értékes Isten szemében és nem helyettesíthető! 

- a jövő neve: remény, a remény a szív erénye, ami nem zárja be magát a sötétségbe, nem a múltban él. Egyetlen ember elég ahhoz, hogy a remény tovább éljen, és ez az egyén akár lehetsz TE IS. A sok "TE"-ből lesz a MI és a 'MI'-ből pedig egy forradalom. (na de milyen forradalom?)

- a gyengédség forradalma (ez egy olyan szókombináció, ami szerintem sokunknál kiveri a biztit), a gyengédség a szeretet, ami közel jön, és valósággá válik. A gyengédség a legerősebb és legbátrabb férfiak és nők választása, a szolidaritás és az alázatosság ösvénye... (Nehéz szavak ezek ebben a világban...)

És van egy üzenete a vezetőknek is- NAGYON AJÁNLOM MEGFOGADNI MINDENKINEK A SAJÁT ÉRDEKÉBEN: 

MINÉL TÖBB A HATALMAD, MINÉL NAGYOBB HATÁSAI VANNAK A CSELEKEDETEIDNEK AZ EMBEREKRE, ANNÁL INKÁBB ALÁZATOSAN KELL CSELEKEDNED. Ha nem így teszel, akkor a hatalmad először téged fog tönkretenni, aztán pedig másokat.

És itt be is fejezem, még volt egy-két szava, de ez az üzenet a lényeg. Szóval, ahogyan Göncz Árpi bácsi mondta: "Szeressük egymást gyerekek." és talán a világ is jobb lesz. 

(A szöveg alapja a TED2017-es konferencián elhangzott olasz üzenet angol átirata:https://www.ted.com/talks/pope_francis_why_the_only_future_worth_building_includes_everyone/transcript?language=en)

A természeti erőforrások mondhatni a leginkább adottak. Egy ország egy bizonyos földrajzi területen terül el, ami nagyban meghatározza a természeti erőforrásait- és ezeken belül adott esetben az ország hosszú távú növekedését és versenyképességét (amennyiben a gazdaságot nagyrészt erre az erőforrásra építik).

Vegyük, például mondjuk az Egyesült Államokat. Az ország nagy kiterjedésű, van benne sivatag és északi sarkkör is, vannak hegyek, de vannak síkságok is. És a természeti kincsei is nagyon meghatározóak: energiahordozók (emlékszünk még Jockey-ra a Dallasból- soha nem értettem, hogy Samantha – aki az amerikai verzióban Sue Ellen volt- miért hord szőrmebundát, amikor reggel még a teraszon kávéztak egy szál ingben), termőföld, nemes-és színesfémek, de van minden más is. Mondhatni jól ellátott. Bár az évszázadok során sok ezek közül megcsappant a nagy kitermelés miatt- most már nehezen mosnánk aranyat a Vad Nyugaton-, de más is a technológiai igény, mint akkor volt. Az 1860-as évektől az Egyesült Államok azért is tudott annyit fejlődni, mert nagyon jók voltak a természeti adottságai is (meg az emberi erőforrást is ’jól kihasználták’, de ez most nem téma).

Most már más szelek járnak, persze volt egy olajválság is, és még a Közel Keletről mindig olcsóbban be lehet szerezni az olajat, mint a hazait, de ez akkor is egy természeti érték.
Persze nem csak ez lehet természeti érték, hanem az élővilág is, az erdők és a táj maga, hiszen nézzük meg mondjuk Mauritiust, ahová nem az energiahordozók miatt megy az ember, hanem a hangulatért.

Itt azért kikívánkozik belőlem az is, hogy a természeti erőforrásokat persze ki is lehet meríteni. Erre is egy amerikai példát hoznék, hogy még az 1800-as évek elején Észak-Amerikában több tízmillió bölény vándorolt hatalmas csordákban (Cooper könyveit érdemes elolvasni), addig ebből az állományból maradt egy évszázad múlva 5-6000 példány…

Copyright: Tindigo

De nézzük egy olyan példát, ahol a gazdag természeti erőforrás válságba és nyomorúságba vezette az országot. Venezuela. Egy dél-amerikai olajban gazdag ország. Chávez ’áldásos’ vezetése alatt kiépítette a kommunista diktatúrán alapuló rendszerét, aminek a bőséges olaj volt az alapja. Sok mindent kaptak az emberek juttatásként az államtól, mondjuk úgy elég jól éltek. Aztán Chávez meghalt, jött helyette a buszsofőrből először külügyminiszterré, majd alelnökké, végül elnökké avanzsált Maduro és vele együtt az olajár-zuhanás. Mivel Venezuela gazdasága egyébként is elég sajátos egyvelege volt a kommunista-kapitalista félautarkiának, és mivel a legfőbb bevételi forrás értéke a nemzetközi piacon lecsökkent, sikerült Madurónak elérnie, hogy egy év alatt a bolivár 700%-os inflációt éljen meg. Most pedig zavargások vannak, bár sokan még ahhoz is éhesek, hogy tiltakozzanak…

Szóval itt egy ország, tele olajjal, ami azért egy kincs még most is, hiszen a kőolaj nemcsak energiahordozóként értékes, hanem egy csomó műanyagnak is az alapja. De egy rosszul beállított stratégia miatt az emberek éheznek, tavaly volt olyan hónap, amikor csak 1 napot dolgoztak hetente, mert nem volt áramellátás. Sőt Maduro még arról is győzködte a hölgyeket, hogy a természetesen napon szárított frizura sokkal szebb, mint a hajszárítóval belőtt J. Mondjuk nekem ez volt a csúcs.

Egy biztos: a természeti erőforrások jelenthetnek versenyelőnyt a növekedésben, de ahogyan láthatjuk, akár teljes nyomorba is dönthet. Kicsit olyan ez, mint az örökség. Örököl az ember egy csomó pénzt, abból építhet akár egy birodalmat, vagy megválthatja a világot, vagy adott esetben két év alatt egy drogos, lecsúszott alak válhat belőle. És itt jön be az emberi erőforrás. Hiszen a megfelelően képzett személy vélhetően a helyzetnek megfelelő döntést fog hozni (nem figyelembe véve az adott egyed személyiségbeli hiányosságait és adott esetben az ehhez kapcsolódó különböző pszichikai betegségeket, mániákat).

Mint minden esetben: a legtöbb dolog, adottság, képesség önmagában sem nem jó, és sem nem rossz. Attól függ, hogy ki mire és hogyan használja. És továbbmegyek: még azt is hihetjük, hogy most jól használjuk fel, és később derülhet ki, hogy a legjobb akaratunk ellenére sem teljesen pozitív az eredmény.

Mostanában olyan sokat olvasok Sorosról, hogy miket csinál (bizonyos emberek szerint), és milyen hatalmas ember, hogy a világ kábé felét képes lehet "megdönteni".A kormányközeli sajtó szerint szinte minden féldemokrácia (itt a pohár félig tele van) vagy máshogy fogalmazva minden féldiktatúra (itt a pohár félig üres) attól fél, hogy megjelenik Soros, mint Szauron szeme, és elindítja hatalmas ork csapatait Középfölde bekebelezésére.

Gondoltam, hátha ez szimpla irigység, hogy neki sikerült ekkor befolyást szerezni, másnak meg nem, így arra jutottam, hogy segítek azoknak, akik szeretnének ilyen pályát befutni- mármint, hogy egy féldemokrácia kormánya még a globális felmelegedésére is őt tegye felelőssé.

Nos, ha ilyen hatalmas és nagy befolyással rendelkező személyek szeretnénk lenni, és szeretnénk, ha nekünk is lenne egy csomó bérencünk (és persze pénzünk is), például Kovács-bérenc (ha mondjuk Kovácsnak hívnak), vagy Haraszti-bérenc stb...,  akkor Soros példáját követve a következők lépéseket tegyük meg (az amerikai "Hogyan legyünk sikeresek X lépésben" jellegű könyvek mintájára- természetesen a szerzői jogokra igényt tartok-ha már úgyis Sorosozunk):

Forrás: www.hbr.org

(0. lépés- abszolút opcionális: éljünk túl egy világháborút, vagy egy válságot vagy egy fegyveres konfliktust. Persze ezt ki is hagyhatjuk háború vagy fegyveres konfliktus hiányában, hiszen maximum szociális érzékenységet szerezhetünk, azt viszont máshogyan is be lehet szerezni)

1. lépés: Tanuljunk egy külföldi, jó nevű egyetemen, főiskolán támogatásokból, lehetőség szerint filozófiát. 
Fontos, hogy külföldi, jó nevű intézmény legyen. És minimum egy híres professzort válasszunk mentornak. Ez meghatározza majd a további életünket.

2. lépés: Kezdjünk el házalni mindenféle termékekkel, és lehetőség szerint ebben legyünk elég rosszak. Fontos, hogy ne élvezzük, legyen ez egy megalázó élmény, ami sarkalljon bennünket a 3. lépés megtételére.

3. lépés: Ha már elegünk van a 2. lépésből, szedjük össze magunkat és a filozófusi végzettségünkkel írjuk levelet minden kereskedelmi bankba, hogy vegyenek fel bennünket munkatársnak. Hangsúlyozom a filozófusi végzettséget!!! (A végén még erre a pontra majd visszatérünk)

4. lépés: Dolgozzunk olyan jól, hogy egyszerű banki ügyintézőből hamarosan már komolyabb pozícióba jussunk, sőt, képesek legyünk átigazolni egy nagy hírű kereskedelmi bankhoz, méghozzá elég komoly pozícióba. És itt jön a lényeg:

5. lépés: Kezdjünk el kidolgozni egy olyan rendszert, amivel a piacon folyó folyamatokat át tudjuk látni, és bizonyos anomáliákat előre tudunk jelezni (Soros reflexitás elmélete, amit nem csak a gazdasági folyamatokban, hanem társadalmi folyamatok értelmezésében is használt). 

6. lépés: Ha a rendszerünk megvan, vegyük rá a főnökünket, vagy más embereket, hogy adjanak nekünk kezdő tőkét, mondjuk 200,000-500,000 USD összegben, hogy az elméletünket a piacon is teszteljük. Mivel olyan fasza gyerekek vagyunk, hogy működik az elmélet, így hamarosan (értsd 2-3 év) megsoks(z)orozzuk a pénzt.

7. lépés: Alapítsunk egy saját hegde fundot, egy olyan alapot, ami nagy kockázatú befektetésekkel foglalkozik. Innentől már csak ügyesen kell forgatni a zsozsót, és úgy 10 éven belül lesz annyi tőkénk, hogy egy adott pillanatban kihasználva egy jegybank töketlenségét és bénaságát, akár egy devizát egy napra be is dönthetünk, ezzel elnyerve az 'ember, aki bedöntötte a ........ jegybankot' címet. (Megj: ez most már nehezebben fog menni, mert a körülmények ezt már nem teszik lehetővé, bár ha megfelelő az elméletünk még megeshet, hogy sikerül)

8. lépés: Kezdjünk el visszaadni a pénzünkből a társadalomnak, különösen, ha van egy elképzelésünk arról, hogy hogyan kellene kinéznie egy normálisan működő társadalomnak. Természetesen innentől kezdve biztosak lehetünk abban, hogy rövid időn belül azzal fognak gyanúsítani, hogy meg akarunk dönteni valami államot stb. De ezzel ne foglalkozzunk. Állami vezetők jönnek-mennek, de a demokrácia/vagy az, amit akarunk, hogy legyen/ megmarad (ha jól csináljuk). 

Forrás: Facebook

Szóval nyolc egyszerűnek tűnő lépéssel már Sorosok is lehetünk.

Nem értek egyébként egyet Schmidt Máriával abban, hogy Sorost Silvához (a Skyfall James Bond film főgonoszához) hasonlította, szerint inkább Le Chiffre-hez hasonlít, ha már mindenképpen James Bondból kellene választanom. Silva inkább a mi miniszterelnökünk. 

Még egy nagyon lényeges gondolat: Sokan azt vetették Soros szemére, hogy egy interjúban azt mondta, hogy ő a tőzsdei kötései esetében nem szokott foglalkozni azok társadalmi vagy szociális hatásaival. Kérem azokat, akik ezt helytelenítik, gondolják végig, hogy milyen kávét isznak és azért mennyit fizetnek (Afrikában 1 dollár sem kap egy nap egy ember azért, hogy kávét szüreteljen), milyen pólót, ruhát viselnek és azért mennyit fizettek (ha itt Magyarországon én a kiskereskedelemben 2500 Ft-ot fizetek egy pólóért, akkor vajon a bangladeshi varrónő vajon mennyit kap érte), és ha mindezt egy Apple iPhone-on olvassa, akkor pedig a gyermekmunkát támogatta, mivel a kobaltot a telefon bizonyos részeihez afrikai gyerekek bányásszák. 

Ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy óvatosan csak azzal a bírálattal, mert kiderül a végén, hogy senki sem jobb a másiknál...

És amire vissza akartam térni, az egy elmélet, méghozzá Amos Tversky és Daniel Kahnemenné, az összekapcsolási téveszme (conjunction fallacy). Ami szerint annak, hogy egy filozófus banki ügyintéző legyen kicsi az esélye (jó, egyszerűsítettem, de a linken ha valakit érdekel, végigolvashatja). 

Hajrá!!!

Az előző részben a bevezetésig sikerült eljutnom, most továbblépünk és megnézzük a négy kereket külön-külön.

Emlékeztetőül a 4 kerék:

• emberi erőforrás: munkaerő, oktatás, motiváció, és nagyon fontos (japán példából igazolva) a munkaerő fegyelmezettsége.
• természeti erőforrások: föld, ásványkincsek, energiahordozók, környezet
• tőke: gépek, gyárak, infrastruktúra
• technológia: tudomány, mérnöki eszközök, management, vállalkozóképesség

Már a felületes szemlélőnek is feltűnhet, hogy Magyarországon komolyan vehetik a növekedést, hiszen az egyik keréknek még külön minisztériuma is van. Igen, igen, igen az EMMI. És itt be is fejeztük a növekedéssel a kapcsolatot Magyarországon.

Emberi erőforrás. A négy kerék közül talán a legfontosabb, hiszen majd a tőke és a technológia is erre fog épülni. A természeti erőforrások adottak, azon sokat változtatni nem lehet, mondhatnám úgy is, hogy akarhatok én vasércet bányászni, ha nincs..

De az emberi erőforrás kialakítható. Jó az alacsony munkanélküliség, de ez a mérőszám valójában semmit nem mond el egy ország gazdasági növekedéséről vagy versenyképességéről. Az emberi erőforrás esetében nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is szerepet játszik.

Miért fontos a minőség és honnan jön?

Copyright: Tindigo

Nézzünk egy egyszerű példát. Engem betesznek egy CNC marógép mellé melósnak. Magamat nem tartom gyengén bútorozottnak, elég gyorsan tanulok, de a műszaki dolgokhoz antitalentum vagyok. Tehát itt egy kb fiatal, értelmes egyed, akit beteszünk egy munkakörbe. Hamar rá fog jönni a management, hogy hát hogy is mondjam, talán nem a legjobb döntés voltam. Egyrészt halványlila gőzöm nincs, hogy egy ilyen gépet hogyan kell használni. Nem baj, mondhatnánk, értelmes vagyok, megtanulom. Mindez időt vesz igénybe, és valószínű, hogy a termelékenységem sem lesz a legjobb. Vagyis hasznot a növekedéshez nem hoztam, csak erőforrást kötöttem le. Másrészt nem érdekel az egész, nem is nagyon akarom érteni, de hát ezt dobta a gép, ezt csinálom (itt kikívánkozik belőlem a nyelvész: a magyar munka szó az ószláv múka [kín] szóból származik, vagyis minden munka kín…). Itt már komolyabb a probléma, mert a motivációval van baj.

Szóval miért fontos a minőségi munkaerő? Hát persze, hogy a termelékenység miatt, kevesebb selejt, több legyártott termék, boldogabb munkás, boldogabb rendszer. Ilyen egyszerű, és mégis ennél sokkal bonyolultabb.

És itt jutottunk el a ’honnan jön’ kérdéshez. Minőségi munkaerő csakis minőségi oktatásból és képzésből jöhet. Bármilyen munkakörre igaz ez. Legyen az dadus egy bölcsiben, a hentes bácsi a közértben vagy a jegybank elnök (tudom, nálam meg ez van beakadva, de mit tegyek, nem tudok vele kibékülni). Mivel csak minőségi munkaerő tudja hatékonyan használni a tőkejavakat, ezzel folyamatosan értéket teremtve.

Copyright: Tindigo

Oktatás minősége tehát a fentiek miatt megkerülhetetlen. Minőségi oktatás véleményem szerint a következőket fedi le:

• fegyelmezettséget tanít
• kritikus gondolkodást és rugalmasságot ad
• olyan hasznos ismereteket ad át, amik elősegítik az emberek boldogulását és életminőségük növekedést
• önismeretet és önmotivációt tanít

Hf: vizsgáljuk meg a mai Magyarország oktatási rendszerét a fenti pontok alapján. Segítségképpen, mi nem minőségi oktatás (szerintem):

• adatok feldolgozási rendszer nélküli tanítása (vagyis tudom, hogy 1492 Amerika felfedezése, de azt, hogy ez mondjuk valójában mit jelent, miért történt és milyen következményekkel járt, azt nem)
• elavult rendszerek oktatása (olyan dolgok oktatása, ami érdekes lehet történelem szempontjából, de ma már nem lényegesek)
• merev rendszerben való működés, az egyéni tehetségek elnyomása (aki nem olyan, mint a többiek, nem halad úgy, ahogyan a többiek, azzal valami baj van)
• csak a papír számít (OKJ-s képzések, ahol fizesd be a pénzt, és kapsz egy papírt, nyelvvizsga papír, ami szuper, csak valahogy a nyelvet nem tudod használni)

Összefoglalva: minden az emberi erőforrás minőségén múlik. Egészséges, jól képzett munkáson.

Személy szerint hiszek abban, hogy mindenkinek van egy speciális tehetsége, amiben a legjobb. Az oktatási rendszernek ezt a tehetséget kellene valahogy előhozni, és a motivációval, valamint a fegyelmezettséggel sokat nem is kellene törődni.

Teljesen magánvélemény: Magyarországon a dilettantizmus a vezérfonal. Ez a dilettantizmus vezet végül anti-Darwinizmushoz (nem a legjobb képességű egyed marad fenn egy pozícióban, hanem egy másik szempont alapján kiválasztott egyed- jelen esetben az a szervilis egyed, aki a rendszert legjobban kiszolgálja).

Csakis egy Faithless számmal tudom lezárni ezt a posztot: We come 1 (ha tetszik, ha nem...)

Tegnap szemléztem a híreket, a nyúl miatt vasárnap ezt felfüggesztettem. Olvasom, hogy Észak-Korea megint az Acme-tól rendelt bombát -lassan a prérifarkas lesz a hadügyminiszter, ha így haladnak-, aztán, hogy törökök bedobták az all-int a játékba azzal, hogy Erdogannak teljhatalmat adnak, és szemem elé került egy cikk Schmidt Mária blogjában írt leleplezésről. Nyugodtan kövezzetek meg, de eredetiben nem mertem elolvasni.

Először azt hittem, hogy a jóasszony, aki történész-talán ezért nem tudja a jelen eseményeit megfelelően értelmezni-, egy Fidesz "coming-out"-ot nyomott ezzel az írással. Biztos szóltak neki, hogy írni kellene valami durvát Sorosról. Vagy másik eset, hogy hülyeségben olimpiai bajnok.

Én nem vagyok olyan sztorizós, mint az egyikünk, így egyből a lényegre térek: 

Azt mondja a fent említett, képzett személy, hogy Soros receptje a következő:

1. Szemelj ki egy megszerzésre érdemes üzleti célt.
2. Küldd oda a civiljeidet, destabilizáld a területet.
3. Szervezz hozzá megfelelő médiahátszelet.
4. Kreálj káoszt.
5. Ha megvan, te legyél az, aki megszervezi a segítséget az újjáépítéshez és közben kimazsolázza a legjövedelmezőbb üzleteket.

Khm... Akkor nézzük meg a Zsolnay Procelánmanufatúra esetét a minta alapján:

(előzmény: Zsolnay Porcelán sokáig senkinek nem kellett, úgy vadászták a befektetőt hozzá. Aztán a szír jött, látott benne fantáziát, és egy elég komoly értékesítési hálózatot is kiépített a működtetéshez. Ennek köszönhetően a Zsolnay elég jól ment)

1. pont: szemelj ki egy megszerzésre érdemes üzletet: MEGVAN: eozinmázas porcelánra lenne szükség több nagy beruházáshoz Budapesten, amin nagyot lehet szakítani. Probléma: csak a Zsolnay tudja legyártani (védjegy miatt). OK, no problem, megoldjuk. A gyár úgyis egy svájci szír (!!!MIGRÁNS ALERT!!!!) tulajdonában van nagyrészt, meg egyébként sem úgy tőkésítette fel, ahogy kellett volna (mondjuk mi).

2. pont: küldd oda a civiljeidet, destabilizáld a területet: MEGVAN: önkormányzat (Fideszes) elkezdi a támadást egy feljelentéssel és a  felszámolást, bizonyos okok miatt, közben a munkások között félelmet keltünk, azt mondjuk, hogy el fogják veszíteni a munkahelyüket...(EZ GYORSAN MENT)

3. pont: szervezz hozzá megfelelő médiahátszelet: MEGVAN: úgyis Fideszes az összes megyei lap, és az országos közül is több, gyorsan elmondjuk, hogy ez a szír kamu órákkal is kereskedett, meg nem szabályos úton szerezte a vagyonát, meg csak a pénzt akarta lehúzni (EZ VOLT A LEGKÖNNYEBB)

4. pont: kreálj káoszt: MEGVAN: szírt csalónak hisszük (szemét migráns), a dolgozók már azt sem tudják merre van arra, az üzlet pang, mert a készleteket lefoglalta az ügyészség, a megrendelőknek nincs teljesítés.

5. pont: Ha megvan, te legyél, az, aki megszervezi a segítséget az újjáépítéshez és közben kimazsolázza a legjövedelmezőbb üzleteket: MEGVAN/VOLT (csak végül nem jött össze-hehehe), mivel az önkormányzat gyorsan alapított egy Ledina Kerámia Kft-t, ami arra volt hivatott, hogy átvegye majd a gyártás a csődbe ment Zsolnay Zrt-től. Ehhez átcsábították a dolgozók nagy részét is, akiknek megígérték, hogy még a felmondásuk miatt a Zsolnay által indított munkaügyi perek költségeit is állni fogják. 

A történet vége nagyon jó: két szék között a pad alá. A szír rendezi a vélelmezett feltőkésítést (ő apportot tett be annak idején és nem készpénzt, ezt vetették a szemére), így a felszámolást megszüntetik. A gyár dolgozhat tovább. De ott a Ledina és az elhappolt munkások, akiknek most nincs munkája, nincs termelés, de fizetni a bért kell. (ez az utolsó hír az ügyben)

Na, így működik a rendszer, ami elvileg Sorosé, de inkább a Fideszé. Jó a taktika: mondjuk, hogy ők csinálják azt, amit mi csinálunk, hátha nem tűnik fel.

Drága Schmidt Mária, ez sem nem szexi, sem nem trendi, hogy a fensziről meg ne is beszéljünk. És Silvához hasonlítani Sorost kicsit nevetséges, inkább a saját oldalon kellene hozzá szétnézni.

Van egy magyar szólás: a szeme sem áll jól... bejött most.

(kép forrása: http://www.wallstreet-online.de/diskussion/1230826-1021-1030/10-bagger-weihnachten-iot-group-the-flying-selfi-stick)

Ezen a héten nagyon sok dolog foglalkoztatott mind a személyes, mind pedig az ország szempontjából. A személyes dolgok személyesek, így azt nagy nyilvánosság előtt azért nem fogom kitárgyalni, de egy része metszetet alkotott azzal, amiről az ország kapcsán gondolkodtam.

Tarthattok szentimentálisnak, vallásosnak (azzal vitatkoznék, de jogod lehet a véleményhez), amikor arról fogok beszélni, hogy a szeretet a legfontosabb. Ez a gyűlölet, ami most az alaphang a társadalomban, egy rákos daganat, ami áttétek révén tönkretesz családokat, generációkat, és nemzeteket is. Értem én, hogy ez egy nagyon erős és az ember valójából fakadóan könnyen mozgósítható érzés, de a károkat, amiket okoz, nagyon nehezen lehet helyre hozni.

Most idézem itt Pál Apostolt, hogy milyen a szeretet, és kérek mindenkit, aki ezt olvassa, hogy csak egy kicsit gondolkodjon el ezen (ha már Húsvét van...):
2 Korinthus 13: 1-7

Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengőcimbalom.

² És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok.

³ És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból.

⁴ A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.

⁵ Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat.

⁶ Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.

⁷ Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.

A tűréssel kapcsolatban lépnék tovább, és fordítanám a személyes gondolatokat közösségivé.

A héten nagyon sok dolog foglalkoztatott, ahogyan ezt az elején írtam is, ilyenek voltak a versenyképességi tanács ajánlásai (tudom, hogy ennél voltak sokkal fontosabbak is, de higgyétek el, ez is fontos), az ominózus Gulyás Márton-Varga Gergő ítélet (ami egy szégyen), és az, hogy merre tartunk úgy alles zusammen, mint ország.

Most az utolsó felvetéssel szeretnék foglalkozni, ígérem röviden. Szóval, amit most látok, az nekem nem tetszik. Az ország nemcsak gazdaságilag, hanem jogállamilag és erkölcsileg is olyan vágányon fut, ami egy szakadék felé vezet, és nem a hegyre fel.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter április 13-i ATV Egyenes beszédben azt mondta, hogy most az ország gazdaságilag egy kegyelmi állapotban van. Vagyis annyi forrás jön Magyarországra, hogy ahhoz, hogy a gazdaság bajban legyen igencsak dilettánsnak kellene lenni.

Nekem ez azt jelenti, hogy ha most, a bő esztendőkben le tudnánk/tudtuk volna fektetni azokat a termelő egységeket és infrastruktúrákat, amik ezekből a forrásokból létre tudtak volna jönni, akkor a szűk esztendőkben sem kellene aggódnunk. De ez sajnos nem így van. A források nincsenek jól elosztva, a beruházások nem termelők, mert a stadionok nem fognak hozzáadott értéket termelni, ami a versenyképességet növelné, a gyűlöletbeszéd nem termelő egység, a kormánypropaganda nem csökkenti a jövedelmi egyenlőtlenséget, vagyis ettől Mari néninek Hajdú-Biharban nem lesz betevője. 

És még sorolhatnám. Most a legfontosabb cél az lenne, hogy erről a pályáról vissza kellene téríteni Magyarországot egy olyan pályára, ahol van értelmes, működőképes, együtt elérhető, szép jövő. Így ez csak a romlásba fog vezetni. Ha állandóan hadakozunk, akkor csak az energiák mennek el, de semmi nem épül. 

Most nagyon sötétnek látom azt a világot, amit ránk vár a következő évtizedekben, ha ezen most nem változtatunk. Együtt, közösen! Mindenki azzal részt véve a folyamatban, amivel tud. Már az is elég, ha nem gyűlölködsz, ha nem fogadod be a propagandát, ha kritikusan állsz ahhoz, amit hallasz, és elmész szavazni, amikor kell. Persze tovább lehet lépni, aktív szerepet vállalni stb.

Forrás: Facebook (Tobymac) [Fordítás: igen, talán úgy érzed, hogy nincs meg a megfelelő képzettséged, végzettséged, tehetséged vagy nem vagy rá alkalmas. Mégis, ezek azok a tulajdonságok, amikkel Isten csodát tud tenni]

Itt most egy történelmi pillanatban vagyunk, egy sorsfordító időben. Ha most tudunk jól dönteni, akkor megváltoztathatjuk a történelmünket. ( Szerintem ez egy Markov folyamat: nincs jelentősége a múltunknak abban, hogy a következő állapotunk milyen lesz)
Tudom, hogy ezek nagy szavak, de tényleg, teljes szívemből érzem, hogy most ilyen időt élünk. 

Vegye ki mindenki a részét ebből, és minden nagyon jó lesz. Én hiszek ebben! 
Kellemes húsvéti ünnepeket!