Az előző részben a bevezetésig sikerült eljutnom, most továbblépünk és megnézzük a négy kereket külön-külön.

Emlékeztetőül a 4 kerék:

• emberi erőforrás: munkaerő, oktatás, motiváció, és nagyon fontos (japán példából igazolva) a munkaerő fegyelmezettsége.
• természeti erőforrások: föld, ásványkincsek, energiahordozók, környezet
• tőke: gépek, gyárak, infrastruktúra
• technológia: tudomány, mérnöki eszközök, management, vállalkozóképesség

Már a felületes szemlélőnek is feltűnhet, hogy Magyarországon komolyan vehetik a növekedést, hiszen az egyik keréknek még külön minisztériuma is van. Igen, igen, igen az EMMI. És itt be is fejeztük a növekedéssel a kapcsolatot Magyarországon.

Emberi erőforrás. A négy kerék közül talán a legfontosabb, hiszen majd a tőke és a technológia is erre fog épülni. A természeti erőforrások adottak, azon sokat változtatni nem lehet, mondhatnám úgy is, hogy akarhatok én vasércet bányászni, ha nincs..

De az emberi erőforrás kialakítható. Jó az alacsony munkanélküliség, de ez a mérőszám valójában semmit nem mond el egy ország gazdasági növekedéséről vagy versenyképességéről. Az emberi erőforrás esetében nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is szerepet játszik.

Miért fontos a minőség és honnan jön?

Copyright: Tindigo

Nézzünk egy egyszerű példát. Engem betesznek egy CNC marógép mellé melósnak. Magamat nem tartom gyengén bútorozottnak, elég gyorsan tanulok, de a műszaki dolgokhoz antitalentum vagyok. Tehát itt egy kb fiatal, értelmes egyed, akit beteszünk egy munkakörbe. Hamar rá fog jönni a management, hogy hát hogy is mondjam, talán nem a legjobb döntés voltam. Egyrészt halványlila gőzöm nincs, hogy egy ilyen gépet hogyan kell használni. Nem baj, mondhatnánk, értelmes vagyok, megtanulom. Mindez időt vesz igénybe, és valószínű, hogy a termelékenységem sem lesz a legjobb. Vagyis hasznot a növekedéshez nem hoztam, csak erőforrást kötöttem le. Másrészt nem érdekel az egész, nem is nagyon akarom érteni, de hát ezt dobta a gép, ezt csinálom (itt kikívánkozik belőlem a nyelvész: a magyar munka szó az ószláv múka [kín] szóból származik, vagyis minden munka kín…). Itt már komolyabb a probléma, mert a motivációval van baj.

Szóval miért fontos a minőségi munkaerő? Hát persze, hogy a termelékenység miatt, kevesebb selejt, több legyártott termék, boldogabb munkás, boldogabb rendszer. Ilyen egyszerű, és mégis ennél sokkal bonyolultabb.

És itt jutottunk el a ’honnan jön’ kérdéshez. Minőségi munkaerő csakis minőségi oktatásból és képzésből jöhet. Bármilyen munkakörre igaz ez. Legyen az dadus egy bölcsiben, a hentes bácsi a közértben vagy a jegybank elnök (tudom, nálam meg ez van beakadva, de mit tegyek, nem tudok vele kibékülni). Mivel csak minőségi munkaerő tudja hatékonyan használni a tőkejavakat, ezzel folyamatosan értéket teremtve.

Copyright: Tindigo

Oktatás minősége tehát a fentiek miatt megkerülhetetlen. Minőségi oktatás véleményem szerint a következőket fedi le:

• fegyelmezettséget tanít
• kritikus gondolkodást és rugalmasságot ad
• olyan hasznos ismereteket ad át, amik elősegítik az emberek boldogulását és életminőségük növekedést
• önismeretet és önmotivációt tanít

Hf: vizsgáljuk meg a mai Magyarország oktatási rendszerét a fenti pontok alapján. Segítségképpen, mi nem minőségi oktatás (szerintem):

• adatok feldolgozási rendszer nélküli tanítása (vagyis tudom, hogy 1492 Amerika felfedezése, de azt, hogy ez mondjuk valójában mit jelent, miért történt és milyen következményekkel járt, azt nem)
• elavult rendszerek oktatása (olyan dolgok oktatása, ami érdekes lehet történelem szempontjából, de ma már nem lényegesek)
• merev rendszerben való működés, az egyéni tehetségek elnyomása (aki nem olyan, mint a többiek, nem halad úgy, ahogyan a többiek, azzal valami baj van)
• csak a papír számít (OKJ-s képzések, ahol fizesd be a pénzt, és kapsz egy papírt, nyelvvizsga papír, ami szuper, csak valahogy a nyelvet nem tudod használni)

Összefoglalva: minden az emberi erőforrás minőségén múlik. Egészséges, jól képzett munkáson.

Személy szerint hiszek abban, hogy mindenkinek van egy speciális tehetsége, amiben a legjobb. Az oktatási rendszernek ezt a tehetséget kellene valahogy előhozni, és a motivációval, valamint a fegyelmezettséggel sokat nem is kellene törődni.

Teljesen magánvélemény: Magyarországon a dilettantizmus a vezérfonal. Ez a dilettantizmus vezet végül anti-Darwinizmushoz (nem a legjobb képességű egyed marad fenn egy pozícióban, hanem egy másik szempont alapján kiválasztott egyed- jelen esetben az a szervilis egyed, aki a rendszert legjobban kiszolgálja).

Csakis egy Faithless számmal tudom lezárni ezt a posztot: We come 1 (ha tetszik, ha nem...)