Az előzőekben volt szó a részvényekről, kötvényekről, most egy komplexebb dologgal fogunk foglalkozni: az alapokkal. Ebben a részben szó lesz még a pénz időbeli értékéről, a kockázatok közül pedig beszélünk majd az árfolyam-kockázatról is, ami egy felvezetése lesz a következő résznek. 

Csapjunk is bele a lecsóba. Az alapok olyan eszközök, amiket profik kezelnek nagyon egyszerűen fogalmazva. Vagyis, itt az alapok esetében az ember az alapban vesz egyfajta részesedést, jegyet, ami az alapból való részesedését jelenti. Annyiban különbözik ez a részvénytől, hogy itt nem tulajdonjogot (szavazati jogot) szerez az ember, hanem egy osztalékra vonatkozó részesedési arányt. Az alapok többfélék lehetnek, van, amelyik kötvényeket tartalmaz, van, amelyik részvényeket, van, ami természeti kincseket (commodities) stb. Van, amelyik csak feltörekvő piacokkal (emerging market) foglalkozik (pl. Brazília, Kína, Oroszország, Szingapúr stb), van, amelyik nyugat-európai részvényeket forgat. Vannak aktívan menedzselt alapok, itt folyamatosan változtatják a taktikát, és vannak passzívan menedzselt alapok, amiket általában egy referencia indexhez kötnek, és csak kiegyensúlyozás miatt avatkoznak be az összetételbe.

Forrás: The FInancial Express

Tehát sok mindenből lehet választani, érdemes a kockázatot megvizsgálni (tudom, hogy ez a mániám, de higgyétek el, ez a Szent Grál, ha ezt tudjátok kezelni, kevesebbet fogtok veszteni- mert a szemlélet nem az, hogy mennyit nyersz, hanem, hogy minél kevesebbet veszíts. Itt szerintem ez a pozitív gondolkodás, nem a nyereség-centrikusság).

Szóval, mit nézzünk meg egy alap esetében? 

- milyen távra javasolják az alapot? 1 év? 3 év? Általában az alapok jegyeit vissza lehet váltani, de ha az ajánlottnál rövidebb időszakban váltjuk vissza, akkor a jegy adott árfolyamán akár veszíthetünk is. Így érdemes olyan alapot választani, ami a befektetési céljainknak megfelelő időtávot javasol

- mennyi az adott árfolyam? Lehet, hogy pont a csúcson van, így inkább érdemesebb másik alapot keresni, hasonló időtávval és kockázattal

- milyen kockázati besorolást kapott (mérsékelt, jelentős, számottevő stb). Érdemes azt is megnézni, hogy emellé a kockázati besorolás mellé milyen hozamot hoznak, mert ugye ha valami kockázatos, akkor szeretnénk, ha magasabb hozamot érne el

- a portfolió összetétele (hány százalékban van benne részvény, kötvény, betét stb). Itt ez egy gondolat, hogy az állampapírok, betétek és kötvények a részvények mellett a kiegyensúlyozást segítik, vagyis a kockázatot hivatottak csökkenteni.

Egyéb információkat is megadnak az alapkezelők, például, hogy a portfolió értékeléséhez milyen referencia indexet (benchmarkot) használnak. Ezek általában részvényindexek (pl. S&P500 index, ami amerikai nagy tőzsdeei cégek részvényeit tartalmazza vagy MSCI World, ami kvázi a világ részvényeinek aggregált indexe), amikhez az alap teljesítményét mérik, vagyis, mit tudnak hozni ezek az indexek az adott időszakban, és ahhoz képest mit hozott az alap. Itt valójában egy várható hozamot is lehet a korábbi hozamok alapján számolni.

Aztán még meg szokták adni, hogy mekkora a szórás (dispersion vagy standard deviation), ennek van egy matematikai alapja, de röviden azt mutatja meg, hogy milyen a kockázat. Érdemes két-három kiválasztott portfoliót összehasonlítani ezek az adatok alapján, mert lehetséges, hogy kisebb szórás mellett is hasonló hozamot tudnak hozni, így kisebb kockázat mellett több ugyanannyi pénzt lehet szerezni. Itt egy példa.

Lényeges még a következő dolgokra odafigyelni: 

- mennyi az elszámolási idő, vagyis, ha be szeretnénk váltani a jegyünket, mennyi időt vesz az igénybe (általában T+3 nap, ami azt jelenti, hogy ha hétfőn jelezzük, hogy beváltjuk a jegyet, akkor a pénzhez csütörtökön jutunk hozzá)

- mekkora a kamatadó mértéke (most ez Magyarországon 15%)

- mekkora az adó mértéke

- milyen adminisztrációs költségek lesznek (számladíj, tranzakciós költségek stb), mert ezeket a hozamból le kell vonni, hiszen ezek mind költségek

Az alapok egyik típusa az ún ETF-ek (exchange-traded funds), amik egy részvényindexet képeznek le, és a tőzsdén is kereskednek velük, így ezek sokkal likvidebbek és nyomonkövethető az áruk is, hiszen naponta elérhetőek ezek az információk a tőzsdék honlapjain. A BÉT-en jelenleg az OTP-nek van egy BUX indexet követő ETF-je. 

Most egy kicsit triviálisabb, de annál fontosabb dologról: a pénz jövőértékéről. Nagyon egyszerű a koncepció: ha ma kapok 1000 forintot, az nem az az 1000 forint lenne, amit egy év múlva kapnék. Mert hát ugye ott az infláció, a kamatemelkedés stb. Szóval, amikor arról van szó, hogy mennyire éri meg egy befektetés, fontos szem előtt tartani, hogy 1-2-3 év múlva mennyit érhet majd az az 1000 forint. Na de hogyan számoljuk ezt ki? Én nem inflációval szoktam itt számolni, hanem azt nézem meg, hogy ha ugyanezt az ezrest egy kockázat nélküli, állampapírba raknám, mennyit hozna. Most  a 3 éves Prémium Magyar Államkötvény éves kamata 3,55%, így ha 3 évben gondolkodom, akkor elvárom, hogy a hozam ennél nagyobb legyen évente, vagyis a 3. év végén 1110 forinthoz jussak (vagyis veszem az 1000 forintomat, az éves kamatot, ami r lesz, és a 3 évet (t): összeg(1+r)^t azaz 1000(1+0,0355)^3=1110,325 kerekítve 1110 forint, vagyis ennél többet várok a harmadik évben). Fontos azért, hogy ebből is le kell venni a kamatadó mértékét, mert azt be kell fizetni az államnak. Így a korrigált adózás utáni kamat összege a következő lesz: r(t)=r(x)*(1-t), ahol a t az adó mértéke, vagyis: 0,0355*0,85=0,03 lesz a nettó kamat. Így évente nettó 3%-nál többet hozó 3 éves kockázatos befektetéseket már megéri meggondolni. Ez alatti hozam esetén érdemesebb államkötvénybe tenni a pénzt, mert az kockázatmentes.

forrás: livemint.com

Aztán akartam még szólni az árfolyam-kockázatról, ami akkor fog minket érinteni, ha nem forintban fektetünk be, de forintban szeretnénk elkölteni a pénzünket (vagy más valutában). Ilyenkor nem elég a hozamot megvizsgálni, hanem érdemes az árfolyam-változást is figyelembe venni. Például: veszek egy 1000 Eurós valamilyen német alapot, amiért én ma kb 306,000 forintot fogok fizetni. Tegyük fel, hogy az alap hoz egy év alatt 5%-ot, vagyis jövő ilyenkor én megkapom a 1050 eurómat, amit át szeretnék váltani forintra. Erős a forint, ezért az árfolyam legyen most csak a példa kedvéért 290 forint. vagyis az 1050 eurómért 304,500 forintot fogok kapni. Így bár papíron kerestem 50 eurót, de valójában a forint erősödése miatt ez számszerűen nem mutatkozik meg (persze elképzelhető, hogy a vásárló-értéke a forintnak jobb, vagyis több mindent fogok kapni a 304,500 forintomért, mint a korábbi 306,000 forintért, de ez azért nem biztos). Egy szó mint száz, ha két különböző valutában szeretnénk befektetni, az árfolyam-kockázatot mindenképpen tartsuk észben. Ennek a kezeléséről a következő részben fogunk szót ejteni, amikor majd a származtatott eszközökről beszélünk.

Forrás: Value Research

És még egy dolog kikívánkozik belőlem itt az utóbbi napok eseményeit követve: én nem vagyok kibékülve a Budapesti Értéktőzsdével. Egyrészt ahogyan azt korábban írtam, van 3-4 nagy részvény, aminek a forgalma naponta elég jelentős, ők viszik a bulit a hátukon. És vannak a kevésbé likvid kisrészvények, ahol én most egy olyan folyamatot látok, amit veszélyesnek és károsnak tartok. 

Konkrétan arról van szó, hogy a magyar Zuckerberg éppen a tőzsdei cégeket vásárolja fel. Ilyen volt  az Opimus, amiben a Konzum szerzett tulajdonrészt. Akkor is lehetett látni, hogy valami készül, mert eléggé megugrott a vételi időpont előtt az egyébként kvázi filléres részvények értéke. Amikor pár hete elkezdték mozgatni az Appeninn részvényeit, lehetett érezni, hogy valami várható. Nekem ez annyira nem tetszik, mert ez a spekulációnak jó, de hosszútávú befektetést annyira nem fogja támogatni. Vagyis azért lehet érdemes ilyen részvényeket venni, hogy az ember 1-3 hónap múlva jó haszonnal eladja. Persze kell ilyen is egy tőzsdére, értem én, csak a bajom az, hogy egy érdekcsoporthoz nagy rész kerül, ami tartósan nagy bukási kockázatot hordoz magában, ugyanis, ha egy dominó eldől, akkor valójában az egész sor dőlni fog. Szóval akár hívhatjuk lufinak is ezeket. Komolytalanná teheti a tőzsde ázsióját, különösen, ha ezek az események jellemzővé válnak. Kicsi a tőzsde, szerintem ilyet azért mindig nem engedhet meg magának (már az Update sztori is cinkes volt...)

Legyünk észnél, tudjuk, hogy mit miért teszünk, ismerjük meg azt, amibe pénzt szeretnénk befektetni.