Legutóbbi kezdő részünkben röviden a részvényekkel foglalkoztunk. Később majd még vissza fogunk térni a témára, de mivel én ezt a sorozatot olyanok számára készítettem, akiknek ezek a dolgok kínaiul vannak, lassan haladunk majd előre és jutunk egyre mélyebbre az eszközök és a kereskedés bugyraiba. 

 Ma a kötvényeket fogjuk megnézni:

2) kötvények

Itt megkülönböztetünk vállalati kötvényeket és kormányzati vagy fél-kormányzati kötvényeket (állampapírt,önkormányzati kötvények stb), mindkettő alapvetően azt jelenti, hogy kölcsönadunk pénzt, vagyis hitelezünk.

Forrás: Wall Street Journal

Általában háromféle kötvény van:

- ún. diszkont kötvény (zero coupon)- amikor van egy névértéke a kötvénynek- mondjuk 100 Ft, de mi mondjuk 80 Ft-ért vesszük meg. Ez a típusú kötvény jellemzően rövid lejáratú, vagyis egy éven belüli lejáratról van szó (lehet akár havi, negyedéves, féléves) A kötvénynek mindig van lejárata, ilyenkor a lejáratkor kapjuk majd meg a 100 Ft-ot, menet közben nem kapunk semmi.
- fix kamatozású kötvény, amelyik negyedévente, félévente, évente (nagyon ritka esetben havonta) fizet ún. kupont- végül is ez a kamat- és a lejáratkor visszakapja az ember a tőkét is. Itt a lejárat akár 50 év is lehet. 
- Magyarországon nem gyakori, de van egy speciális kötvénytípus is, ez az ún. floating rate bond (változó kamatú kötvény), ebben az esetben valamihez kötik a kötvény után kifizetendő kamatot, ami minden kamatfizetési periódusnál egyedileg, a megadott képlet szerint kerül kiszámításra. Például mondjuk azt, hogy a jegybanki alapkamat+2%-ot fizet évente kuponként a kötvény. Így az éppen esedékes jegybanki alapkamat mértéke lesz a képlet mozgó része.
Ilyen például ez a CIB kötvény is. Az alap az EURIBOR (Euro Interbank Offer Rate), ami végül is az a kamat, amin az európai nagy bankok egymás között hiteleznek. 
Ennél még érdekesebb a Tündérszikla Vagyonkezelő kötvénye, amiből látható, hogy tőzsdén nem jegyzett cég is kiadhat tőzsdén forgalomban lévő vállalati kötvényt. Itt a mozgó kamat teljesen mozgó, szinte semmi nem fixált. A kötvény leírásából is látszik, hogy ez jellemzően bennfenteseknek került forgalomba. 

Itt akkor bukhatunk, ha időközben a cég fizetésképtelen lesz, és nem fizeti ki a kupont, legrosszabb esetben a tőkét sem. Felszámoláskor a hitelezők mindig a részvényesek előtt állnak, tehát így ebben az esetben jobban járunk, mint a részvénnyel. Az viszont igaz, hogy beleszólásunk a cégbe nincs, míg adott esetben ez olyan részvény esetén lehetséges, amelyik szavazati joggal is jár. Azért ez annyira nem szokott likvid lenni, mint a részvény, ettől kicsit nehezebb menet közben megszabadulni, eladni, továbbadni.

Államkötvények is a fenti rendszerben vannak, általánosan elfogadott gondolat, hogy a nyugati országok (USA,Németország) állampapírjai ún. risk-free instrumentumok, vagyis kockázat nélküliek, hiszen ezek az államok tudják rendezni a tartozásaikat a gazdasági helyzetük miatt. Amennyiben nem tudják, az az államcsődöt jelentené... Államkötvényhez hasonló kötvényeket kiadhatnak önkormányzatok is, itt is jellemző, hogy valamilyen projektre kerül kiadásra hitel. 

A kötvényeket jegyezni lehet kibocsátáskor, majd pedig menet közben kereskedni is lehet velük. Ilyenkor az árat elég nehéz meghatározni, az is probléma, hogy nehéz kötvényeket összehasonlítani, mert nagyon sok a változó információ az esetükben.

Mik az irányadó információk kötvények esetében? 

- megnevezés (például: ALTEO 2017/II kötvény, amit 2014-ben bocsátott ki az Alteo cég)

- ISIN (USÁ-ban és Kanadában CUSIP is) szám, ami a kötvény regisztrációs száma

- névérték (face value)

- kupon rátája (r)

- lejárati idő (vagyis milyen hosszan fogunk hitelezni)

- vásárláskor fizetett ár (ami nem feltétlenül azonos a névértékkel!!!)

- minősítés, vagyis az adott kötvényt a hitelminősítők hogyan értékelik. Nagy hitelminősítők a Moody's, Standard and Poor's és a Fitch Ratings. Ezeket persze már hallásból ismerhetjük, hiszen ők voltak azok, akik Magyarországot a bóvli kategóriába sorolták úgy 6 éve, aztán tavaly minősítették fel az országot. Ők megvizsgálják, hogy milyen állapotú a cég, mennyire kockázatos az a projekt, aminek a finanszírozására felveszi ezt a típusú hitelt a cég, és mekkora esélye van annak, hogy fizetésképtelen lesz. Ennek alapján kiadnak egy minősítést, ami minősítőnként változik, de általánosságban elmondható, hogy az A-B-C-D betűjeleket használják, A a legjobb (AAA stb), B az még mondjuk kezelhető, C, D már nagy kockázatot képvisel. Ez jellemzően állampapíroknál és nagy vállalati kötvényeknél van, 

Fontos szabály, ahogyan azt már a részvényeknél is megjegyeztük, hogy minél kockázatosabb egy befektetés, annál nagyobb hozamot kell hoznia, ezzel kárpótolva a befektetőt az esetlegesen megjelenő kockázatért. Ezért mindig figyeljük arra, ha valami nagy hozamot ígér, az mindig kockázatos, bármit is mondanak egyébként. 

Én akkor vennék kötvényt, amennyiben a hozama több lenne, mint amennyit mondjuk egy banki betét tudna hozni. Persze lehet más alap is.

A következő részben nemcsak az alapokkal fogunk megismerkedni, hanem az intézményrendszerrel is, és beszélünk egy kicsit arról is, hogy hogyan tudjuk (ha egyáltalán lehetséges) elkerülni, hogy egy Questor jellegű kátyúba belelépjünk.