Részvények- na az vajon mi?

Tőzsdei és tőzsdén kívüli termékek-gyorstalpaló 1. rész

2017. június 22. - Intelligent Citizen

Szóval ez egy száraz anyag azoknak, akik híján vannak a tőzsdei és egyéb pénzügyi instrumentumok (ó, milyen szép szó az eszközre...) terén. Próbálom azért egyszerűen és érthetően előadni, mi is a lényeg.

Először is, még mielőtt az eszközökről (instrumentumokról) beszélnék, egy nagyon lényeges dologról kell szót ejteni: a kockázatról. Mindenkinek más a kockázatviselő képessége, ezért mielőtt bármilyen befektetésen gondolkodnánk, egy kis önismereti órát kell tartanunk. Meg kell ismernünk, hogy mennyire tudjuk mi elviselni a veszteséget, mekkora veszteséget tudunk kezelni, hogyan viszonyulunk a bukáshoz, mennyire vagyunk aggodalmaskodók, tudunk-e higgadtak maradni, amikor mondjuk 10 egységet veszít a befektetésünk az értékéből. Ezek azért lényegesek, mert így fogunk tudni helyes döntéseket hozni. 

A tőzsdézés esetében a kockázat prémiumot is jelent, vagyis, ha merek kockáztatni, az általában kifizetődőnek kell lennie. Tehát ha nagyobb kockázatot vállalok, azért nagyobb nyereséget várok. Kisebb kockázat esetén kisebb lesz a nyereség. A kérdés itt, hogy képes vagyok-e kezelni magamban a nagyobb kockázatot. Minden eszköz kockázatos egy bizonyos fokig, de majd látni fogjuk, hogy vannak ún. kockázat nélküli (risk-free) befektetések is, amik általában állampapírok (jellemzően nyugat-európai országoké és az USA t-bondjai), mert azokat az országoknak ki kell fizetni, egyébként csődöt fognak jelenteni (ami ugye egy állam esetében nem túl szerencsés). Szóval "ismerd meg önmagad" órát tartani a legelső pont, mielőtt bármibe is kezdenénk a pénz- és tőkepiacokon.

Aztán a következő lépés annak a megértése, hogy minden befektetési döntésért én viselem a felelősséget. Vagyis lehet, hogy a legjobb barát ajánlotta a befektetést, vagy a bróker azt mondta, hogy ez a legtutibb, vagy a bankos azt mondta, hogy... stb, de ezek mind csak ajánlások. Nekem kell eldöntenem, ismerve magamat, hogy tudom-e azt a befektetési kockázatot kezelni. Persze erkölcsileg a bankos, bróker, barát is felelős lehet, de valójában nekem kell annyira ismernem magam és az anyagi helyzetemet, hogy képes vagyok-e azt a kockázatot elviselni, amivel a befektetés jár. Ezért én senkit nem kapacitálnék arra, hogy olyan befektetésbe kezdjen, aminek a működését nem érti, annak kockázatait nem fogja fel. Tudom, hogy ez nem egy egyszerű dolog, de így elkerülhető, hogy nagyobb bajba kerüljön az ember. 

Nézzük akkor meg, hogy milyen lehetőségek vannak. Most először az abszolút egyszerű és könnyen átlátható eszközökkel kezdünk (aztán később majd belemerülünk az én nagy kedvenceimbe a határidős és opciós kereskedelembe). Lényeges, hogy én nem ajánlok semmit senkinek befektetésre, semmilyen stratégiát nem fogok leírni a kereskedésekre vonatkozóan.

1488989064201-17126728_165282487314829_2007823242953228288_n.jpeg

Forrás: www.cnn.com

1) részvények

A lényeg, hogy vannak tőzsdén jegyzett és nem jegyzett részvények. A részvény nagyon egyszerűen fogalmazva tulajdonrészt jelent egy cégben. 
Mivel Magyarországon minden részvénytársaságban részvényesek vannak, így lehetőség van akár tulajdonrészt- vagyis részvényt- vásárolni nem tőzsdén jegyzett társaságban is. Külföldön ugyanez a helyzet. Ilyenkor a kötés nem a tőzsdén történik, és a részvény árát sokkal nehezebb meghatározni, mint a tőzsdei termék esetében. Most csak a tőzsdei részvényekkel foglalkozunk.

Fontos: ha a cég tönkremegy a részvényes akkor kap valamit a részvényéért, ha marad valami a felszámolás után. Viszont nem felel a cég adósságaiért, csak a részvényének értékét veszíti el. Részvények esetében van olyan, amelyik szavazati joggal jár, és van olyan, ami nem. 


A tőzsdére kerülésnek minden esetben nagyon komoly feltételei vannak, és utána is folyamatos beszámolási kötelezettsége van a cégnek, például nyilvánosan be kell jelentenie olyan döntéseket, amik a részvények árát befolyásolhatja. Jó negatív példa erre az Update részvények, amiket már nem is jegyzik a Budapesti Értéktőzsdén, mert a cég idő közben kivonult a tőzsdéről, és zárt részvénytársaságként működtek tovább. Update esetében többször megesett, hogy például a cég bővítéséről szóló hír hamarabb megjelent a Story magazinban (nem viccelek), mint a BÉT honlapján a céges hírekben. Ezért a Tőzsdefelügyelet meg is vágta őket egy pár millióra. 

Ha tőzsdére szeretne menni egy cég menni, egy ún IPO-t (initial public offering) fog kiadni (miután a tőzsde jóváhagyta a belépését), ez valójában egy nyilvános ajánlat, egy kvázi marketing anyag. Elmondja, hogy milyen a cég állapota, korábbi pénzügyi mutatói, terveit és jövőre vonatkozó hozamtervei szoktak ebben szerepelni. Általában itt már megvan, hogy mennyiért lehet jegyezni a részvényt, de van amikor csak egy ársávot adnak meg (mondjuk tavaly a Dunahouse esetében ez 3990 és 5100 (ha jól emlékszem) volt), aztán a jegyzés lezárása után adják meg a végső árat. Itt a kockázat az, hogy túlértékelik a céget, és amikor a nyilvános kereskedés megindul a cég részvényeinek az ára csökkenni fog. Ezt azért annyira nem szeretik normális helyeken, mert a későbbi befektetőknek ez nem lesz túl vonzó, ha a cég még egy IPO-t szeretne majd később elindítani. Ki akar drágábban jegyezni részvényt, mint amiért később (például 1 hét múlva) megvehetné a tőzsdén? Persze a tőzsdére lépő cégnek az az érdeke, hogy minél többet érjen a részvénye, hiszen neki az IPO során jegyzett részvényekből lesz elsősorban pénze, nem a nyilvános tőzsdei kereskedésből (abból csak akkor, ha eladja a cégtulaj a részvényét). Én nem szoktam általában IPO-t jegyezni, mert szeretem látni, hogy merre indul el a piac,mielőtt belépnék. 

170307194427-wall-street-girl-2-780x439.jpg

Forrás: www.vice.creators.com

Részvényeknél még fontos a részvény likviditása, vagyis, hogy mennyire forog a tőzsdén, mennyire gyorsan tudjuk eladni, ha szeretnénk tőle megszabadulni (ilyen vagy olyan okból). A BÉT-en forgó részvények esetében én likvidnek nevezném az OTP-t, mert arra minden nap érkezik kötés, és mondjuk nem likvid a KEG (Közép-európai Gázterminál Nyrt), mert ezzel a részvénnyel utoljára egy hónapja kereskedtek. A likviditás a részvény értékével nincs feltétlenül egyenes arányú kapcsolatban, különösen nem egy olyan kicsi értéktőzsdén, mint a budapesti. Inkább arra információ, hogy mennyire kelendő a termék a piacon. A részvény értékének meghatározásáról majd egy későbbi részben ejtünk szót.

A részvényből a tőzsdén kétféleképpen szerezhetünk pénzt: a) részesedés kifizetésekor, b) eladásból. Ökölszabálynak is mondhatjuk, hogy ha a részesedésért (osztalékért) veszünk részvényt, akkor mindenképpen hosszútávon gondolkodjunk, és készüljünk fel, hogy amennyiben részesedés kifizetésre kerül, a részvény az osztalék értékével csökkenni fog. Vagyis ne adjuk el a részvényt abban az időszakban, amikor bejelentették az osztalékfizetést és az osztalékfizetés időpontja között, majd utána vagy 2-3 hónapig. 

Amennyiben "nyerészkedni" akarunk, mondjuk úgy spekulánsok vagyunk, akkor olyan részvényt vegyünk, amiről az a meglátásunk (különböző információk alapján), hogy a részvény ára nőni fog. Ekkor nem az osztalék és a hosszú távú stratégia a lényeg, hanem az, hogy jókor el tudjuk adni a részvényt. 

Részvényeket különböző tőzsdéken lehet vásárolni/eladni, van egy csomó kereskedő platform, ami ezzel foglalkozik, de simán lehet a banknál is kérni értékpapír számlát, és általában már adnak hozzá tőzsdei elérési lehetőséget is.

Lényeges, hogy költségekkel is kell számolni, meg kell nézni, hogy mekkora a jegyzési költség, van-e jutalék az eladás/vétel során és az pontosan mennyi, plusz mennyiért tartják a számlán a megvásárolt részvényeket. És hát az államnak is le kell fizetni a magáét, amennyiben az év végén pozitív a kereskedési mérlegünk.

Na, mára ennyi, következő részben majd a kötvényekkel foglalkozunk, és haladunk tovább. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://incitizen.blog.hu/api/trackback/id/tr3512449533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.